Békéscsaba

Weboldal

67 ezer lakosú Békéscsaba Magyarország délkeleti kapuja, a magyar–román határ közelében fontos közúti és vasúti csomópont. Megyeszékhelyi rangot 1950-ben nyert, de ezt megelőzően is a tájegység legjelentősebb települése, annak fővárosa volt. Nyitott város, amely a történelem által kínált lehetőségek megragadásával emelkedett fokozatosan odáig, hogy a trianoni határokon belül, vonzáskörzetébe tudta vonni azokat a feladatokat, amelyeket ebben a térségben évszázadokon át az első világháború után Romániához került Nagyvárad és Arad látott el.\\r\\n\\r\\nA Budapesttől kétszáz kilométerre eső, jellegzetesen ártérperemi település a kiváló termőtalajú Körös-völgy középpontjában a főleg mezőgazdasággal foglalkozó régiónak, a 400 ezer lakosú Békés megyének közlekedési, kereskedelmi, feldolgozóipari, kulturális és oktatási centruma, amely Kecskemét, Szarvas felől a 44-es főúton közelíthető meg. Nemzetközi közforgalmi és sportrepülőtere révén a légi forgalomba is bekapcsolható.\\r\\n\\r\\nBékéscsaba nem tartozik a műemlékekben dúskáló települések közé, ugyanakkor néhány évszázados épülete, újjáalakult városképe, rendezvényei, a környék természeti értékei turisták ezreit ösztönzik a város megismerésére.\\r\\n\\r\\nA régészeti leletek tanúsága szerint a Körösök vidéke, s így Békéscsaba is már a honfoglalást megelőzően lakott, a népvándorlások korában szkíták, dákok, szarmaták, gepidák és avarok járta táj volt. Oklevelek először a 14. század közepén említik mint templomos helyet. A törökdúlás másfél százada elavult, kietlen pusztává változtatta az Alföldet, s megannyi településsel együtt mocsarakkal övezett lakatlan hellyé tette Csabát, amelynek nevét a kutatók az Árpád-kor egyik legkedveltebb személynevéből eredeztetik.\\r\\n\\r\\nA Habsburgok udvari hadiszállítója, Harruckern János György a török kiűzése után jutalmul nyerte el a néptelenné vált megyét. Hívó szavára, s a szabad vallásgyakorlás ígérvényére jelentek meg 1718-ban az első felvidéki telepesek Békéscsabán. A földművelő, állattartó telepesek szorgalmának köszönhetően gyors fejlődésnek indult Csaba már a 19. század első felére – tehát alig száz év alatt – a megye legnagyobb településévé vált. Ez a száz év érlelte ki azt a már említett dinamizmust a fejlődést lehetővé tevő, meggyorsító külső hatások befogadásával, amelynek révén a város szinte a semmiből emelkedett a térség meghatározó településévé.\\r\\n\\r\\nHiányzott az éltető víz? Megásta hát a város magának azt az Élővíz-csatornát, amely bekapcsolta az itt élőket a Körösök vízforgalmába, gyorsabbá és egyszerűbbé téve az építőanyagok ideszállítását. Ez a 18. század végi tett lökést adott a fejlődésnek. Nemsokára Nagy-Csabának nevezik a 25 ezresre duzzadt helységet, amely 1841-ben mezővárosi rangot kapott, majd utat adott előbb a Szolnok–Arad, később a Nagyvárad–Szeged közötti vasútvonalnak.\\r\\n\\r\\n\\r\\nMindez alapokat teremtett az ipari fejlődéshez, a gyorsuló polgárosodáshoz. A város színházat épített, iskolákat létesített, és a huszadik század elején – amikor lakóinak száma már elérte a 40 ezret – bekapcsolódott az ország szellemi és kulturális vérkeringésébe.\\r\\n\\r\\nBékéscsaba minden elfogultság nélkül nevezhető a békési táj legjelentősebb kulturális központjának. Itt már 1855-ben középiskolai bevezető osztály, majd 10 éven belül alreálgimnázium nyílt, s a század végén főgimnázium alakult. Igazi iskolavárossá a település azonban a XX. században fejlődött. A két világháború közt felsőkereskedelmi iskolának, a második világháború után egy sor középiskolának, napjainkban pedig főiskolai oktatásnak is otthont ad. A város kulturális, szellemi és művészeti életében egyfelől a hagyományok ápolása, továbbfejlesztése, másfelől a régió igényeinek figyelembevétele a meghatározó. A századelőn míves könyvnyomtatásig, könyvkiadásig eljutó békéscsabai Tevan Andor munkásságának értékeit az 1989-ben újraalapított Tevan Kiadó, a nyomdai tradíciókat a jeles előd nevét viselő szakközépiskola viszi tovább.\\r\\n\\r\\n\\r\\nAz errefelé hagyományosnak mondható textiliparnak és kereskedelemnek szintén szakirányú középiskola képzi az utánpótlást. A várost újjáalapító szlovákok mai leszármazottai saját anyanyelvi gimnáziumban tanulhatnak. A főiskola, a Békéscsabán intézményesített magyarországi szlovákságkutatás, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Alföldi Kutatócsoportja békéscsabai székhellyel a város tudományos életének bázisa. A művészeti élet legfőbb színhelyei és inspiráló közösségei: a Jókai színház állandó társulata, a Munkácsy Mihály Múzeum, a Munkácsy Mihály Emlékház, az itt alkotó képzőművészek és írók, a nemzetközi rangot és elismerést kivívott Balassi néptáncegyüttes, a Napsugár bábegyüttes, a Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Szakközépiskola leánykara.\\r\\n\\r\\nKülönböző elismerések birtokosa az eredményesen működő szimfonikus zenekar, az Ifjúsági Fúvósok Egyesülete, a társastánccsoport, valamint azok az immár hagyományos országos, illetve nemzetközi rendezvények – a szólótáncfesztivál, az A osztályú társastáncverseny, vagy az Alföldi Tárlat, az Alkalmazott Grafikai Biennále, a nemzetközi bábfesztivál, a Városházi Esték nyári fesztivál –, amelyek hovatovább valódi fesztiválvárossá teszik Békéscsabát.\\r\\n\\r\\n\\r\\nNem kevésbé rangosak a város sportéletének szereplői sem, akik között első helyen a Hungarotel Torna Club világ- és olimpiai bajnokot nevelt tornászait, az Előre NB I-es labdarúgóit, kézilabdásait, valamint a műrepülő-világbajnokságok, vitorlázórepülő Európa-bajnokságok és ejtőernyős nemzeti bajnokságok házigazdaszerepét vállaló minőségi sportrepülőket és ejtőernyősöket kell kiemelni.\\r\\n\\r\\n\\r\\nBékéscsabán az ország éléstárának központjában vagyunk. Magát a város határát is, amely több közeli kisközséget ölel magához, nagyüzemek sora, s a mezőgazdaság folyamatos átalakulásával egyre több magángazdálkodó műveli, öregbítve az itteni gabonatermesztés, valamint a sertés-, szarvasmarha- és baromfitartás hírnevét. Nincs miért elhallgatnunk azt sem, hogy amióta itt 1853-ban az első gőzmalom megépült, a korszerű ipar fejlődése elsősorban mindig is a mezőgazdasági termékek feldolgozásán alapult. Így tekint ma vissza több évtizedes múltra a gabona- és baromfi-feldolgozás. Így települhetett meg itt a konzerv- és hűtőipar a húsiparral és tejiparral együtt, s egészülhetett ki olyan új keletű iparágakkal.\\r\\n\\r\\n\\r\\nEzzel azonban a kép még korántsem teljes, hiszen a csabai kolbász és cserép mellett városnév-népszerűsítő még a békéscsabai Kner Nyomda termékeinek egész sora is. S akkor még nem is szóltunk azokról a textil-, ruha- és gépipari üzemekről, amelyek ugyancsak nagy hagyományokra tekintenek vissza, és megújhodva próbálják állni a sarat az egyre szigorúbb feltételeket szabó nemzetközi piacokon.\\r\\n\\r\\n\\r\\nA rendre a privatizálás útjára lépő nagyüzemek mellett napjainkban erőteljesen nő azoknak a kis- és középvállalatoknak, vállalkozásoknak a szerepe is, amelyek a továbbra is hagyományosnak mondható konzerv- és húsipari termelés mellett a régióban is új kezdeményezésnek számító gép- és műszeripari tevékenységeket honosítanak meg.\\r\\n\\r\\n\\r\\nHa műemlékekben nem is gazdag Békéscsaba, városképi jelentőségű, műemlék jellegű, építészeti értékeket képviselő, hagyományőrző épületeknek, emlékhelyeknek, látnivalóknak egyáltalán nincs híján. A városközpontban áll az ország legnagyobb, klasszicizáló copf stílusban épült evangélikus temploma, amely hangversenyeknek is otthont ad. Vele szemben a még 1745-ben épült, műemlék jellegű evangélikus kistemplom, s ugyanezen a téren az 1899-ben, eklektikus stílusban épített gimnázium épülete, míg kissé távolabb a városcentrum képét az előbbiekkel együtt meghatározó, gótizáló kéttornyú katolikus templom, amelynek építése 1910-ben fejeződött be.\\r\\n\\r\\nA városközpontban egymásba kapcsolódó terek, így a gimnázium előtti tér, a templomokkal övezett Kossuth tér, az ebből nyíló Szent István tér, majd a főutca erre merőleges sétánya a tetszetős épületek sorával együttesen alkotja a régi városmagot. Ennek egyik fókuszában áll a városháza műemlék épülete, melynek homlokzatát Ybl Miklós tervezte, belső udvara pedig nyári zenés rendezvényeknek ad teret. Ugyanitt emelkedik a Fiume Szálló és a hozzá illeszkedő színház 1877–79-ben elkészült épülete.\\r\\n\\r\\n\\r\\nA népi építészet értékes emlékei közé tartoznak a központhoz közeli utcákban álló és eredeti formájukban megőrzött, felújított „csabai házak”, amelyekben a város nemzetiségi lakossága tájházat, szlovák klubot, meseházat, diáktanyát rendezett be. Mindezek megtekintésére, bejárására, megismerésére – ez talán a teljesség igénye nélkül összeállított felsorolásból is érzékelhető – egynapos program nem elegendő.\\r\\n\\r\\n\\r\\nA Békéscsabára vonattal, busszal, személygépkocsival, sőt repülővel (!) érkező turista a többnapos látogatás idejére a Fiume Szálló mellett több szállóban is szobát nyittathat magának. A szállók éttermeiben a vendég teljes ellátást kap, de jó néhány vendéglő, étterem kosztja közt válogathat ezenkívül is. Városnézés közben hűsölhet a főutcából kialakított sétálóutca számos teraszos kávézójában. Útipoggyásza hiányait pedig a Csaba Center bevásárlóközpontban és a városközpont szakáruházainak gazdag kínálatából pótolhatja.\\r\\n\\r\\nVégül a Békéscsabával ismerkedő sétát tehet a belvárost átszelő Élővíz-csatorna partján, a szoborsétányon a víz fölé magasodó István malomig, felkeresheti azokat a helyeket, amelyek a város neves szülötteinek, a városhoz kötődő, itt több-kevesebb esztendőt eltöltött alkotóknak az emlékét őrzik: többek között a festő Munkácsyét, a költő Gyóni Gézáét, a szőlőnemesítő Stark Adolfét, a búzanemesítő Mokry Sámuelét, a honi felsőfokú kertészeti szakoktatást megteremtő Mohácsy Mátyásét.\\r\\n\\r\\nA mai Békéscsaba földrajzi fekvésénél, kialakult településszerkezeténél, fejlettségénél és természetes szerepénél fogva magában hordozza annak minden lehetőségét, hogy Kelet- és Közép-Európa találkozásában vásár- és fesztiválvárosként, a Keletről Nyugat felé vezető utak és a Nyugatról Keletre törekvő tőke kereszteződési pontjában nemzetközi forgalmi és kereskedelmi központtá, pénzintézeti centrummá váljék.\\r\\n\\r\\n\\r\\nA befektetőket a térség mezőgazdasági adottságai és a mezőgazdasági termelésre alapozott, viszonylag fejlett élelmiszeripar vonzza ugyanúgy, mint a turistákat a Békéscsabát övező természeti táj ugyancsak viszonylagos érintetlensége, a Körösök kínálta horgász-vadász paradicsom, az ökoturizmust lehetővé tevő környezet, az 50 kilométeres körzetben könnyen elérhető megannyi termálvizes gyógyfürdő és Békéscsaba vonzáskörnyezetének kirándulóhelyei, köztük Gyula a várjátékaival és várfürdőjével, Szabadkígyós híres kastélyával és kastélyparkjával, Szanazug a Fehér- és Fekete-Körös összefolyásánál szabad strandjával.\\r\\n\\r\\n\\r\\nEnnek a körzetnek a központjában nyújt megfelelő infrastrukturális felszereltséggel, kiépítettséggel nyugalmas „táborozó” helyet, bázist, állomást Békéscsaba, a lehetőségek városa. A felújított, sétára hívó történelmi városmag tudniillik a központtól távolabb felépült népes lakótelepekkel és a régi gyárnegyedben, a téglagyártás bányagödreiről szlovákul Jaminának elkeresztelt városrész kertvárossá fejlesztésével elkerülte a vendégriasztó túlzsúfoltságot is. Ez a város szolgáltatásait a vasútállomás mellett kialakított buszpályaudvarra alapozott célirányos helyi és távolsági közlekedéssel, a legigényesebb egészségügyi ellátást is lehetővé tevő bővülő kórházzal, Közép-Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb könyvtárával, fedett sportcsarnokkal, kulturális rendezvényeknek otthont adó Ifjúsági Ház és Általános Társkörrel, a sportcsarnok rendezvényeivel, télen-nyáron vízforgatós úszómedencét üzemeltető Árpád fürdővel teszi teljessé.\\r\\n\\r\\n\\r\\nLegyen Ön is vendégünk!